IBS diéta | Hogyan működik?

Belgyógyászat Napoli Elisa | Életmód és étrend tanácsadás
IBS diéta Kép nagyítása

Az IBS, azaz az irritábilis bél szindróma, a belek funkcionális, jelen állás szerint gyógyíthatatlan, működési zavara. Sokak életét keseríti meg, pedig étrendváltással, a kínzó tünetek mérsékelhetők lennének, sőt akár meg is szűnhetnek. Erre szolgál az IBS diéta, ami bárki számára, egyszerűen kivitelezhető.


Az irritabilis bél szindróma (IBS) a felnőtt lakosság mintegy 10-20 százalékát érinti, ez a rendkívül kellemetlen, krónikus puffadással, hasi görcsökkel és más emésztési panaszokkal járó betegség nagyobb arányban jelentkezik a nőknél.

Betegség vagy nem?

Tulajdonképpen az irritábilis bél szindróma nem más, mint a belek funkcionális, működési zavara. Oka egyelőre ismeretlen, gyakran együtt jár a bélnyálkahártya irritációjával. Hátterében állhat élelmiszer intolerancia, stressz, de akár vírusos- vagy bakteriális fertőzés.
Tünetei akut formában jelentkeznek, azaz a panaszokat nyugalmi állapot követni, ugyanakkor az IBS krónikussá is válhat.

Mik az IBS tünetei?

A tünetek változatosak, nem tipikusak, ezért is nehéz azonosítani az IBS-t. Leggyakoribb panaszai a következők:

  • erős, vízszerű hasmenés,
  • hasmenés és székrekedés váltakozása,
  • puffadás,
  • alhasi görcsök,
  • gyakori böfögési inger,
  • gyakori szellentés,
  • abnormális bélmozgás.

Sok esetben ezek a tünetek a székletürítés után jelentősen enyhülnek.

IBS diéta: hogyan működik?

Meggyógyítani nem lehet, azonban a tünetei enyhíthetők, valójában erről szól az IBS diéta. Röviden összefoglalva, arra kell ügyelni, hogy egyszer és mindenkorra száműzükk étkezéseinkről a panaszokat okozó ételeket és italokat.
Éppen ezért, ez első dolgunk az legyen, hogy jegyezzük fel, melyik élelmiszerek fogyasztása okozza az irritábilis bél szindrómára jellemző tüneteket.
Különösen a gluténben, laktózban és gyümölcscukorban gazdag fogásoktól tartsuk távol magunkat.

Amit érdemes elkerülni

Léteznek olyan élelmiszerek, amelyek ugyan roppant egészségesek, mégis, egyeseknél komoly emésztési zavarokat okozhatnak. Az IBS diéta alatt, ezért kerüljük a hagymafélék, hüvelyesek, káposztafélék népes családját, a gyümülcsöket és áltaálban a zöldségeket pedig párolva vagy forrázva fogyasszuk.
A húsokat cseréljük halakra, szakítsunk az alkoholos, főként a tömény italoktól, ahogy kerüljük el a koffeint és szénsavat tartalmazó frissítőket, a kávét és a fekte teát.
Mellőzzük a káros adalékanagokat (nem természetes színezékek, emulgálók stb.) és a zsíros étkeket, különösen a kész- és félkész élelmiszerekkel vigyázzunk. Ugyanez igaz a különböző mogyorófélékre, a citrusokra, ahogyan a gombák sem javasoltak az IBS diéta követői számára.
Előfordulhat, hogy a rendszeres dohányzás is irritabilis bél szindrómához vezet, illetve felerősíti a tüneteket. Már csak ezért is jobb, ha tartózkodunk a cigarettázástól. Hisztamin allergia eseten ne fogyasszunk túl édes gyümölcsöket, például fügét vagy barackot, ahogyan az aszalt gyümölcsöktől is óvakodjunk.

Hogyan étkezzünk?

Nem mindegy az elkészítés, és az sem, hogyen fogyasztjuk el az ételeket. Az első szabály, hogy óvakodjunk a túl hideg és túl meleg fogásoktól. A második, hogy ne együnk gyorsan, ne „döntsük” magunkba az italokat. Ragaszkodjunk a többször, keveset elvhez, naponta 5-6 alkalommal együnk kisebb adagokat.

IBS diéta és probiotikum

Még jobbá tehetjük az IBS diéta hatékonyságát, ha az étrendváltás keretében megnöveljük a probiotikumok fogyasztását. A probiotikumok azok a probiotikus baktériumok, amelyek a bélflóra alkotóelemeiként, jelentős mértékben hozzájárulnak immunrendszerünk és emésztésünk megfelelő működéséhez, valamint védi a belek, és különösen a bélnyálkahártya egészségét. Probiotikumokhoz legkönnyebben a savanyú káposzta, joghurt, kovászos uborka, erjesztett szója segítségével juthatunk. Amennyiben ezeket az ételeket nem szeretjük, vagy nem akarjuk étrendünk állandó részévé tenni, választhatjuk helyettük a jó minőségű (legalább 8-10 probiotikus baktériumtörzset) probiotikum étrend-kiegészítőket. Ne feledkezzünk meg a prebiotikumokról sem, ezek a növényi rostok ugyanis probiotikumok legfontosabb táplálékai.
Az IBS diétát érdemes rendszeres testmozgással kombinálni, a legjobb a kocogás, a futás, az úszás, a gyaloglás és a torna. A lényeg, hogy legyen intenzív, és legalább fél óráig tartson.

Mi a megoldás krónikus székrekedés, vagy hasmenés esetén?

Legjobb, ha napunkat egy pohár, éhgyomorra fogyasztott langyos vízzel kezdjük. „Szoktassuk rá” magunkat, hogy minden nap, ugyan abban az órában menjünk üríteni. A székrekedés ellen sokat segíthetnek a ballasztanyagokban, rostokban gazdag táplálékok (zabpehely, tönköly alapú termékek), amelyek serkentik a bélműködést, valamint jelentős mennyiségű vizet kötnek meg. Ennek köszönhetően a széklet lágyabbá válik, és ezért könnyebben kiürül. Szintén lényeges, hogy napközben, több alkalomra elosztva, legalább 2-2,5 liter tiszta vizet igyunk.
Amennyiben krónikus hasmenés kínoz, az IBS diéta részeként, fogyasszunk rendszeresen fertőtlenítő hatású kamillateát. Beleinket megnyugtathatjuk, egy pohár vízbe csavart, fél citrom levével is. Hasznosnak bizonyulhat a málna vagy a palástfű leveléből készített tea, melyek csersavtartalma jelentősen hozzájárul a hasmenés megszüntetéséhez. Jó szolgálatot tehetnek a hasmenés megszüntetésekor a vízben oldódó rostok (ilyen az almában is megtalálható pektin), valamint a probiotikumok.

Mit mondanak a tudósok?

Amerikai kutatók szerint az IBS diéta akkor éri el a kívánt hatást, ha szegény fermentálható oligoszacharidokban, diszacharidokban, monoszacharidokban és poliolokban, amiket összefoglaló néven FODMAP-nak neveznek. Tanulmányukban arról írnak, hogy 6-8 hét után már érezhető javulás állhat be azoknál, akik visszafogják a FODMAP bevitelt.
Ennek alapja a banán, a málna, az eper, a szőlő, a grapefruit, a citrom, a narancs, a kivi, a laktózmentes tejtermékek, a kemény sajt, a kukorica, a répa, a zöldbab, a tök, az újhagyma, a fokhagyma olaj és a gluténmentes ételek fogyasztása.