Akadályozhatják a gyógyulást az influenza tévhitek

Belgyógyászat Dr. Podlupszki Csaba | Gasztroenterológus
Akadályozhatják a gyógyulást az influenza tévhitek 1 Kép nagyítása

Az influenzával kapcsolatban számos, indokolatlan tévhit kering a köztudatban. A helytelen információk sok esetben nem csupán hasznavehetetlenek, hanem egészségünkre nézve, kifejezetten károsak: ezért fontos, hogy tisztában legyünk a nyolc leggyakoribb influenza tévhittel.


  • A beoltott személyek nem fertőződnek meg az influenzavírussal: az influenza elleni védőoltás nem képes meggátolni, hogy szervezetünkbe bekerüljön az influenzavírus, ám a vakcina megakadályozza a betegség kialakulását és a szövődményeket. Az influenza oltás összetétele minden évben más, az előző influenza időszak alapján kiválasztott, leggyakoribb vírusok ellen irányul. Tévhit tehát, hogy az oltás véd a létező összes influenza vírussal szemben.
  • Minél előbb megkapjuk az oltást, annál nagyobb biztonságban vagyunk: az oltás hatóanyagának tavaszig aktívnak kell maradnia, ezért legjobb, ha legkésőbb novemberben beadatjuk.
  • A köhögés, az influenza jele: általánosságban igaz lehet, de sok esetben a köhögésnek semmi köze az influenzához. Okozhatja valamilyen emésztési probléma, de előfordulhat allergia, súlyosabb esetben szívműködési zavarok következményeként is.
  • Ha már egyszer elkaptuk az influenzát, ugyanabban a szezonban már nem leszünk betegek: ez is tipikus influenza tévhit, hiszen egyszerre többféle influenzavírus-törzs is aktív lehet. Ha egy vírussal szemben védettséget alakítottunk ki, az nem jelenti azt, hogy a többi nem betegíthet meg. Ma már a WHO ajánlása szerint, kétféle influenza oltás létezik: az úgynevezett trivalens vakcina, a H1N1, a H3N2 és egy influenza B vírus ellen hatásos. A kvadrivalens oltóanyagban ez egy további influenza B vírustörzzsel egészül ki.
  • Amikor influenzásak vagyunk, jó alaposan be kell takaróznunk: ez csak a láz első –emelkedő– időszakára érvényes. Magas láz esetén hagynunk kell, hogy az izzadság szabadon távozzon, hiszen ez a folyamat a szervezet egészséges „megoldása” arra, hogy lehűtse a felmelegedett testet. Ne hagyjuk magunkat befolyásolni, az állig betakaródzás szintén egy gyakori influenza tévhit.
  • Az influenza miatti láz agyhártyagyulladást okoz: az agyhártyagyulladást ugyan vírus is okozhatja –ritkább esetben gomba vagy parazita–, de nem az influenza vírus.
  • Az influenza antibiotikumokkal is kezelhető: ez egyáltalán nincs így, egy visszatérően elhangzó influenza tévhittel állunk szemben, mivel az antibiotikumok csak a baktériumok ellen hatásosak –például megfázás esetén–, és csak akkor, ha a baktériumot a „megfelelő” antibiotikummal kezeljük. A félreértés abból ered, hogy az influenza által legyengített szervezet védtelenebb a baktériumokkal szemben, ezért influenzásan könnyebben betegszünk meg ezektől a kórokozóktól is. Ennek következtében léphetnek fel a szövődmények, mint amilyen az arcüreg-, tüdő- és hörghurutgyulladás.
  • Az influenza hasmenéssel és hányással jár: az „igazi” influenza lázzal, ízületi és izomfájdalmakkal, valamint légúti panaszokkal együtt jelentkezik, míg a hasmenés és a hányás inkább a megfázás jellemzői. Ha influenzásan, gyomorproblémákat is észlelünk, annak valószínűleg az enterovírus az okozója, azaz egy olyan vírus, ami helyi szinten okoz a gyomorban gyulladást. Ez a vírus is a légutakon keresztül jut a szervezetbe.
Őszi betegségek és méregtelenítés 1 Elolvasom

Őszi betegségek és méregtelenítés

A megfázás, köhögés, influenza, torokfájás és a nátha gyakori őszi betegségek. Megelőzésükhöz hozzájárul az immunrendszer megerősítése, illetve az időben elvégzett méregtelenítés és tisztítókúra. Akkor sem kell kétségbeesni, ha már elkaptuk valamelyik őszi betegséget, ilyenkor is számos természetes megoldás, nyers élelmiszerek és teák állnak a rendelkezésünkre. TOVÁBB