Koleszterin: tények és tévhitek

Ha a koleszterinről hallunk, rögtön a szív- és érrendszeri betegségek jutnak az eszünkben. Pedig a koleszterin elengedhetetlen szervezetünk egészséges működéséhez, a lényeg, hogy megfelelő szinten tartsuk a mennyiségét.

Koleszterin: tények és tévhitek

Tény, hogy a szív- és érrendszeri betegségek hátterében az esetek jelentős részében a magas LDL koleszterinszint áll, azonban a koleszterin mégis elengedhetetlen a szervezetünk számára. Egy zsíradékról, szteránvázas vegyületről van szó, mely alapanyaga számos, a testünkben termelődő szteránvázas hormonnak. Ilyenek a nemi hormonok, az ösztrogén, a progeszteron és a tesztoszteron, valamint a stresszhormonok, ahogyan a koleszterin a vese működését befolyásoló mineralokortikoidok és a D-vitamin előállításában is részt vesz.

Mikor veszélyes a koleszterin?

Tulajdonképpen, ebben az esetben is igaz a régi mondás: jóból is megárt a sok. Ha az LDL (alacsony sűrűségű) koleszterin felhalmozódik, annak visszafordíthatatlan következményei lehetnek az érfalban. Ennek az az oka, hogy a magas koleszterinszint megnöveli a vér viszkozitását, ezáltal csökkenti a vér áramlási sebességét, a vérzsír pedig kicsapódik az érfalra. Ez irritációhoz vezet, az itt található sejtek pedig megpróbálják bekebelezni a zsiradékot. A belső érfalon először ennek következményeként az ér átmérőjét csökkentő puha plakkok alakulnak ki, majd, amikor a zsíros sejtek elpusztulnak, ez gyulladásos reakciót vált ki, és megindul a kalcium lerakódása: így jön létre az ér rugalmatlanságát okozó kemény plakk és ezzel az érelmeszesedés. Emiatt csökken az érfal belső átmérője, a szűkület utáni részhez így lassabban jut el a vér, ezáltal kevesebb oxigént és cukrot kapnak az itt lévő sejtek, szövetek és szervek, amelyek ezért károsodhatnak. Ennek számos tünete lehet, kezdve például a látási zavaroktól és az alsó végtagi izomgörcsöktől, egészen a szívritmuszavarig, ahogyan a vese méregtelenítési folyamatainak hiányosságai is visszavezethetők a plakkosodásra, és így koleszterin felszaporodására a vérben.

Trombózis alakulhat ki

A koleszterin miatt megjelenő plakkra először a vérlemezkék, később a vörösvérsejtek is rárakódnak, aminek a véráramlás leállása, és a véralvadás az eredménye, azaz létrejön a trombózis. Mivel az elzáródás mögött lévő sejtekbe, szervbe ezen az úton nem jut több cukor és oxigén, a sejtek elhalnak: ennek következménye többek között az agyi infarktus (ischaemiás – vértelen – stroke), a szívinfarktus, az üszkösödés. Ezekért tehát jelentős részben a koleszterin a felelős.

Jó koleszterin és rossz koleszterin

Normális esetben, a szervezetben található koleszterin kétharmadát a máj termeli, a többit a táplálkozással juttatjuk be. Felhalmozódásához a nem megfelelő étrend mellett a mozgásszegény életmód is hozzájárul. A magas koleszterinszint kockázatát az életkor is növeli: ötven év felett ugyanis a szteránvázas hormonok előállítása jelentősen csökken, így kevesebb koleszterinre van szükségünk. Az alacsony sűrűségű, úgynevezett LDL koleszterin nagyobb eséllyel ér az érfalhoz, és okoz plakkosodást, míg a magas sűrűségű, HDL koleszterin nem plakkképző tulajdonságú. A statisztikák szerint a koronaér betegségben szenvedők HDL koleszterinszintje ugyanakkor alacsony, ezért ennek mennyiségét is szabályozni kell.

A koleszterin mennyiségének csökkentése

Amennyiben a koleszterin mennyisége magasabb, mint 5,2 mmol/l jelentősen nő a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. Mivel ennek eleinte általában nincsenek kézzelfogható jelei, érdemes a biztonság kedvéért rendszeresen megmérni a koleszterinszintünket.

A koleszterin mennyiségének kordában tartása érdekében, a következő élelmiszerek bevitelét csökkentsük (vagy szüntessük meg teljesen):

  • Állati eredetű zsiradékok (tepertő, szalonna, kolbászok, szalámik)
  • Vörös húsok
  • Zsíros tej
  • Zsíros sajtok
  • Vaj, tejföl, tejszín
  • Tojás

Az állati eredetű zsírok helyett együnk növényi olajokat, margarint. Jótékony hatásúak a teljes kiőrlésű gabonák, a zöldleveles zöldségek, az olívaolaj és bogyó, az áfonya, valamint a lenmag(olaj).

Rostok és gyógyszerek

Kiválóan csökkentik a koleszterin mennyiségét a növényi rostok, ugyanis megkötik a bélbe kerülő koleszterin jelentős részét, ezért az nem tud felszívódni, és bekerülni a vérbe. További előnyük, hogy hozzájárulnak a méreganyagok eltávolításához, a béltisztításhoz, valamint a bélflóra egyensúlyának megőrzéséhez. Bár a rostok hatékonyan szabályozhatják a koleszterin szintjét, előfordulhat, hogy gyógyszerek szedésére is szükség van. Ezt akkor írja elő az orvos, ha a természetes megoldásokkal a koleszterin szintje nem megy 6,4 mmol/l alá, vagy érelzáródást, érelmeszesedést, cukorbetegséget, infarktust diagnosztizált. A gyógyszerek, típusuktól függően, a máj koleszterintermelését vagy a koleszterin visszaszívódását akadályozzák, illetve a puha plakkból kioldják a koleszterint. Azt se felejtsük el, hogy a koleszterincsökkentő kezelés a megelőzést is szolgálhatja, hiszen segít fenntartani az érrendszer egészségét.

Mit mondanak a tudósok?

Kifejezetten javasolt a csonthéjas magvak rendszeres fogyasztása, ezek közül a Pennsylvania State University kutatói szerint az egyik leghatékonyabb a mandula, míg egy német vizsgálat bebizonyította, hogy nők esetében a méz segíthet csökkenteni az LDL koleszterin mennyiségét a vérben. Az LDL koleszterin ellen egy japán elemzés a szója fehérje bevitelének növelését javasolja, a Beltsville Human Nutrition Research Center kutatása pedig a fekete tea koleszterincsökkentő hatását mutatta ki.    

Tudtad?

A fejlett országokban tíz halálesetből hét a szív- és érrendszeri megbetegedésekre vezethető vissza.

Hivatkozások:

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3504986/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/21457263

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/19627212

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/19627212

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22391248

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/17413118

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmedhealth/PMHT0022292/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/14519829

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22548566

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/14519829

 

 

 

 

 

Koleszterin hatásai | Mikor van szükségünk rá? 181

A koleszterin hallatára szinte mindenkinek valami rossz, egészségre ártalmas dolog jut az eszébe, pedig az igazság nem ennyire egyszerű: szervezetünknek ugyanis mindenképpen szüksége van a koleszterinre, ám nem mindegy, hogy melyik fajtából, mennyit fogyasztunk. Kutatások szerint ráadásul az időskori alacsony koleszterinszint növeli az elhalálozás kockázatát. A koleszterin jelenléte elengedhe...
Olvassa tovább

Érthetően a koleszterinről 168

A koleszterin az utóbbi években szinte csak az érelmeszesedés kiváltó okaként hallat magáról, a jótékony hatásáról alig-alig esik szó. Pedig nélkülözhetetlen szerepe van a sejthártyák felépítésében, illetve a hormonszintézisben is. De mi is valójában a koleszterin? 1815-ben Eugene Chevreul francia vegyész fedezte fel, orvosi nyelven egy szteránvázas vegyület, amely a szervezet egyik fontos zsír...
Olvassa tovább

koleszterin | Rossz koleszterin |Koleszterinszint 167

A vérben két különböző sűrűségű koleszterin található, amit a köznyelv csak „jó” és „rossz” koleszterinként emleget. Hivatalos nevükön ezek a HDL -High Density Lipoprotein- magas sűrűségű, és az LDL -Low Density Lipoprotein-, azaz alacsony sűrűségű koleszterin. A lipoprotein egy olyan részecske, melynek belseje lipid, amit egy proteinréteg borít. A vérben minden zsírt, így a koleszterint is, ...
Olvassa tovább