Stressz és aldoszteron

Belgyógyászat Gergely Noémi | Dietetikus
Stressz és aldoszteron 1 Kép nagyítása

Miközben a stresszállapottal összefüggésben rengetegszer hallani a kortizolról (hidrokortizon) egy másik, az idegeskedéssel járó tünetek jelentkezésében szerepet kapó stresszhormonról, sokkal kevesebb szó esik. Pedig az aldoszteron hormon szintjének emelkedése szintén része a szervezet stresszválaszának, ezért csökkentése fontos szerepet kap abban, hogy könnyebben átvészeljük a stresszhelyzeteket.


A kortizol vagy más nevén hidrokortizon a mellékvesekéreg által termelt hormon. Gyulladáscsökkentő és antiallergén hatású, de ennél is fontosabb, hogy a vérnyomás, az inzulin- és glükóztermelés, valamint az anyagcsere szabályozásával hozzájárul a megfelelő stresszválasz kialakításához. Ezért van az, hogy amikor feszültek vagyunk, megnő a szervezetünkben a kortizol szintje. Most azonban egy másik, a kortizolhoz képest kevesebb figyelmet kapó hormon a „stressz-szint mérő” aldoszteron áll figyelmünk középpontjában.

Az aldoszteron a mellékvesekéreg külső részében termelődik többek között a vér nátrium-kálium egyensúlyát hivatott szabályozni, ezáltal befolyásolja az izmok–köztük a szív–helyes működését. Mennyisége stressz hatására, a kortizolhoz hasonlóan, megemelkedik növelve a sejten kívüli folyadék szintjét, ami lehetővé teszi, hogy a valós–vagy vélt–veszély alatt testünk a lehető „leghidratáltabb” állapotba kerüljön. Ennek azért van jelentősége, mert az ilyenkor kialakuló artériás nyomás hatására több vér jut agyunkba és szívünkbe. A probléma akkor kezdődik, amikor az alkalmi stressz állandóvá, krónikussá válik, a beteg úgy érzi, hogy folyamatos fenyegetettségben él. Ezekben az esetekben az aldoszteron, amelynek hormonális feladata a gyors, de rövidtávú segélynyújtás, szintje tartósan magas marad.

A stressz miatt kialakuló aldoszteron túltengés egészségre gyakorolt hatásai

A stressz során felgyülemlő aldoszteron következményeként kialakuló sejten kívüli folyadék túltermelés különféle fizikai, illetve esztétikai zavarokat is okozhat. Amikor a szövetek átitatódnak és telítődnek, megjelennek a klasszikus vízvisszatartási tünetek: az általános felfúvódás, elnehezült lábak, puffadás, nyirok-vénás keringési problémák többek között az izomgörcsök, valamint a hajszáleresség. És akkor még nem is ejtettünk szót a nők egyik legádázabb ellenségéről a duzzanatos cellulitiszről, amelynek kialakulásáért szintén az aldoszteron hatására, a sejten kívüli mátrixban megnövekedett folyadék a felelős. Az aldoszteron hormon túltengése miatt megnövő artériás nyomás is kiválthat kellemetlen panaszokat. Ilyen az álmatlanság, ingerlékenység, fejfájás és főleg a nőknél hirtelen jelentkező, heves szívritmuszavar. A túl sok aldoszteron megemeli az inzulinszintet, ez pedig elősegíti a zsír elraktározását és hajlamosít a cukorbetegségre, míg a szintén megfigyelhető ösztrogénszint növekedés hatására, a mellek és a has felfúvódik, a menstruáció hosszan tartó és erős vérzéssel járó lesz.

Felmerül a kérdés, hogy milyen a megfelelő aldoszteron szint?

Amennyiben a vérvizsgálat 30-290 pg/l hormon értéket mutat megnyugodhatunk, hiszen teljesen rendben van az aldoszteron szintünk. A 290 és 350 pg/l közötti értéket tekinthetjük a határmezsgyének, ez ugyanis arra utal, hogy szervezetünk elérte a maximálisan tolerálható szintet. 350 pg/l felett haladéktalanul csökkenteni kell az aldoszteron mennyiségét, amely némi odafigyeléssel egyszerűen elérhető:

  • Igyunk naponta legalább két liter vizet, ez a legtermészetesebb módja a vizeletkiválasztás elősegítésének. Arra azonban fokozottan ügyeljünk, hogy alacsony, 3mg/liter nátrium tartalmú vizet fogyasszunk.
  • Amikor felfúvódottnak érezzük magunkat tartózkodjuk a víz- és hashajtók alkalmazásától. Ezek ugyanis jelentősen csökkentik a szívünk és izmaink számára oly fontos kálium mennyiségét.
  • Próbáljunk meg sótlan, vagy csak kevés sóval készült ételeket fogyasztani. Az ideális az lenne, ha a hozzáadott só bevitele nem haladná meg a napi 5 grammot. Ezért kerüljük a csemegepulti hústermékeket, érlelt sajtokat, konzerveket. A sóval ugyanis nátriumot juttatunk szervezetünkbe, az aldoszteron szintünk ezzel párhuzamosan azért emelkedik, hogy helyreállítsa a vérben a nátrium–kálium egészséges arányát.
Őszi betegségek és méregtelenítés 1 Elolvasom

Őszi betegségek és méregtelenítés

A megfázás, köhögés, influenza, torokfájás és a nátha gyakori őszi betegségek. Megelőzésükhöz hozzájárul az immunrendszer megerősítése, illetve az időben elvégzett méregtelenítés és tisztítókúra. Akkor sem kell kétségbeesni, ha már elkaptuk valamelyik őszi betegséget, ilyenkor is számos természetes megoldás, nyers élelmiszerek és teák állnak a rendelkezésünkre. TOVÁBB