Terhesség és stressz | Befolyásolja a bélflóra kialakulását

Belgyógyászat Gergely Noémi | Dietetikus
Terhesség és stressz | Befolyásolja a bélflóra kialakulását 1 Kép nagyítása

A stressz számos egészségügyi panasz, sőt betegség kiváltója lehet, a legújabb kutatások szerint a csecsemők fejlődésére is negatív hatást gyakorolhat. Kiderült, hogy a terhesség alatt kialakuló stresszállapot miatt, az újszülött bélflórájának fejlődése nem lesz megfelelő, ami növeli az emésztőrendszeri zavarok, valamint a különböző allergiák kialakulásának esélyét.

 

Talán nincs a Földön olyan ember, aki ne élte volna már át a stresszt. Ez azonban nem mindig baj: létezik ugyanis pozitív stressz, ami jellemzően rövid ideig tart és segít megoldani egy adott helyzetet. Ezzel szemben a tehetetlenség, a csalódottság érzésével párosuló negatív stressz általában hosszabb ideig áll fenn és testi tünetek formájában is megnyilvánul. Ha ez utóbbi a terhesség alatt jelentkezik, befolyásolhatja a csecsemő bélflórájának kialakulását, ez pedig számos betegség forrása lehet.

Koraszülés, asztma, hiperaktivitás

Számos tudományos vizsgálat bizonyítja, hogy a terhesség alatti stressz hozzájárul a koraszüléshez, az alacsony születési súlyhoz, illetve a csecsemőkori –vagy akár később megjelenő– asztmához, szorongáshoz, hiperaktivitáshoz és különböző bőrbetegségekhez. Az egyik legújabb kutatás újabb összefüggést mutatott ki: holland tudósok megállapították, hogy az anyai stressz miatt nem fejlődik megfelelően az újszülött bélflórája, ami számos későbbi panaszhoz és betegséghez vezethet.

Stressz és bélflóra: az újszülött látja kárát

A Behavioural Science Institute of Radboud University Nijmegen kutatói a Psychoneuroendocrinology tudományos szaklapban megjelent tanulmányukban kifejtik: a terhesség során jelentkező erőteljes, és hosszantartó stresszállapot hatására, nagyobb valószínűséggel alakulnak ki emésztőrendszeri, különösen bélrendszeri zavarok, valamint allergiák a csecsemőknél. A holland tudósok 56 várandós nőt vontak be a felmérésbe: egy kérdőívet kellett kitölteniük, valamint nyálmintát adtak, amelyben a kortizol (stresszhormon) mennyiségét ellenőrizték, míg a szülés után a csecsemőktől a 7. naptól egészen négyhónapos korukig székletmintát vettek. Kiderült, hogy azoknak a csecsemőknek a bélflórájában, akiknek az édesanyjuk a terhesség alatt stressznek volt kitéve, a normálisnál alacsonyabbnak bizonyult a tejsavbaktériumokLactobacillus, Lactococcus, Aerococcus és Bifidobacterium– szintje. Ugyanakkor nagyobb mennyiségben található meg bennük az elszaporodásuk esetén betegségeket okozó, Enterobacteriaceae családba tartozó Escherichia coli és Serratia baktériumok. A szakértők szerint mindez kapcsolatban lehet a szervezetben jelentkező gyulladásos folyamatokkal, amelyek kiválthatnak bélrendszeri panaszokat és allergiás tüneteket. Kimutatták, hogy a bélflóra hasznos, probiotikus baktériumainak számát növelő anyatej sem képesek megvédeni a csecsemőt az anyai stressz miatt kialakuló káros hatásoktól. Elméletük szerint, a stressz hatására megnövekedő kortizolszint, megzavarja az epe termelődését, valamint átjut a placentán, ezáltal a magzat kortizolszintje is megemelkedik, ez pedig kihat az emésztőrendszer fejlődésére.

További kutatásokra van szükség

Bár a tanulmánynak sikerült egyértelmű kapcsolatot a terhesség alatti anyai stressz és a baba bélflórájának fejlődése, illetve egészsége között, ennek pontos oka egyelőre nem ismert. Ugyanakkor a felfedezés lehetőséget adhat arra, hogy baktériumos kúrával fejlesszék azoknak az újszülötteknek a bélflóráját, akik édesanyja stressznek volt kitéve a terhesség során. Ehhez azonban még további kutatásokra van szükség.