Székrekedés okai: hogyan előzzük meg a szorulást?

Székrekedés okai: hogyan előzzük meg a szorulást? 1 Kép nagyítása

A székrekedés az egyik leggyakrabban előforduló emésztési zavar. Főként a nőket érinti – esetükben a tünetek jelentősen rosszabbodhatnak a terhesség, és a klimax alatt –, ám 65 év felett már nem válogat a nemek között. Ahhoz, hogy a kezelése hatékony legyen, tudnunk kell, mik a székrekedés okai.


Krónikus székrekedésről a tudományos közmegegyezés szerint akkor beszélhetünk, ha az utolsó hat hónapban, a következő feltételek közül legalább kettő teljesült, és három hónapig tapasztalható volt:

  • Az ürítések minimum 25 százaléka nehéz, erőfeszítést igényel
  • A széklet az ürítések minimum 25 százalékában kemény, vagy darabos
  • Az ürítéseket minimum az esetek 25 százalékában befejezetlennek érezzük
  • Az ürítések minimum 25 százalékában fennáll a végbél elzáródásának érzése
  • Az ürítések minimum 25 százalékában a széklet csak külső (kézi) segítséggel ürül
  • Spontán székletürítés kevesebb, mint heti három alkalommal fordul elő

További feltétel, hogy hashajtás nélkül ritkán laza a széklet, valamint az IBS is kizárható.

A fentiek enyhébb formája az alkalmi (akut) székrekedés, amikor az ürítési problémák csak rövidebb ideig állnak fenn, és maguktól megoldódnak.

A székrekedés okai

Fontos leszögezni, hogy a székrekedés önmagában nem betegség: leggyakrabban az emésztőrendszer valamilyen hibás működésének a következménye. Ahhoz, hogy pontosan meghatározhatóak legyenek a székrekedés okai, nem árt kicsit jobban megismerni a vastagbél működését. Amikor a bevitt táplálékok áthaladnak a vastagbélben, a bennük lévő folyadék különböző mértékben felszívódik, majd a keletkező salakanyag a belek ritmikus összehúzódása (bélperisztaltika), és tágulása következtében a végbél felé haladnak. Ilyenkor az ürülék már szolid halmazállapotú. Amikor a vastagbélből túl sok folyadék szívódik fel, vagy ha a bél perisztaltikus mozgása nem megfelelő, a salakanyag haladása lelassul. Amennyiben ez az állapot tartós, az ürülék kiszárad, egyre keményebbé, és nehezen eltávolíthatóvá válik. Lássuk, melyek a székrekedés okai:

  • Rostszegény étrend
  • Mozgáshiány
  • Életkor (idősödve egyre csökken a fizikai aktivitás)
  • Egyes gyógyszerek rendszeres szedése
  • Túlzott tejfogyasztás (főleg idős korban jellemző)
  • IBS
  • Életmódváltás (pl. költözés, utazás)
  • Hashajtók rendszeres és túlzott mértékű használata
  • Az ürítési ingerek elnyomása
  • Folyadékhiány (naponta legalább 2,5 liter vizet igyunk)
  • Szezonális megbetegedések
  • Agyvérzés
  • A vastagbél működési zavarai
  • A vastagbél és/vagy a végbél fizikai beszűkülése (pl. daganat)

Aki rendszeresen, és megfelelő mennyiségben fogyaszt növényi rostokat, ritkábban szenved székrekedéstől, mint az, aki a rostokban gazdag táplálékok helyett inkább a zsíros ételeket preferálja.

  • Az oldható rostok könnyen feloldódnak a vízben, a vastagbélbe érve állaguk puhává, zselészerűvé válik. Mivel a probiotikus baktériumok legfontosabb táplálékai (prebiotikumok) a vízben oldódó rostok elengedhetetlenek a bélflóra egyensúlyának fenntartásához, ezáltal hozzájárulnak a megfelelő emésztéshez.
  • Az oldhatatlan rostok megkötik ugyanakkor a mérgeket és a vizet, valamint megtisztítják a vastagbelet a káros lerakódásoktól, javítják a bélmozgásokat.

Az ajánlott növényi rostbevitel napi 20 - 35 g, de természetesen a több nem ártalmas, hiszen a székrekedés okai közül az elsőszámú a helytelen a helytelen, rostokban szegény táplálkozás áll. (A rostokról, illetve a rosttartalmú élelmiszerekről itt írunk bővebben)

Igyunk eleget

Szintén a székrekedés okai között tartjuk számon a nem megfelelő mennyiségű folyadékbevitelt, míg a megemelt vízfogyasztás enyhíti a székrekedést. Igyunk naponta 2,5-3 liter tiszta vizet – ezt nem helyettesítik az üdítők és gyümölcslevek – a kávét és az alkoholt viszont székrekedés esetén mindenképpen mellőzük, ugyanis folyadékot vonnak el a szervezettől.

Vigyázzunk a hashajtókkal

Sokan úgy gondolják, naponta legalább egyszer kell üríteni, ennek érdekében hashajtókat szednek. Ezek néha megoldást jelenthetnek, de hosszú távon még többet rontanak a helyzeten, és a székrekedés okai lehetnek: a szervezet hozzászokik a „külső” segítséghez, ezért a bélműködés egyre renyhébbé válik. Ha sokáig élünk vissza a különféle hashajtók szedésével, valódi függőség alakulhat ki. A székrekedés oka sok esetben az ürítési inger tudatos elnyomása, ami leginkább a gyerekeknél fordul elő. A hashajtókon kívűl más gyógyszerek is kiválthatják a székrekedést:

  • Fájdalomcsillapítók (főként a narkotikumok)
  • Alumínium és kalcium alapú savlekötők
  • Vérnyomás szabályozók
  • Parkinson-kór kezelésére adott készítmények
  • Görcsoldók
  • Altatók
  • Nyugtatók
  • Antidepresszánsok
  • Vízhajtók
  • Vaspótlók

A székrekedés okai: betegségek is kiválthatják

  • Idegrendszeri betegségek
  • Sclerosis multiplex
  • Parkinson-kór
  • Agyvérzés
  • Gerincvelőt ért sérülés
  • Cukorbetegség
  • Vesebetegségek
  • Magas vérkalcium szint
  • Pajzsmirigy alulműködés
  • Lupus
  • Amyloidosis
  • Szisztémás sclerosis (scleroderma)
  • Vastagbél és végbél elváltozásai, gyulladások
  • Crohn-betegség
  • IBS
  • Divertikulózis
  • Aranyér

Tudtad?

A székrekedés okai között az idegességet és a stresszt is megtalálhatjuk. Ha megszüntetjük ezeket a kóros állapotokat, a székrekedésünk is megszűnhet. Tippek a székrekedés kezelésére itt olvashatók.

Hivatkozások:

http://www.nhs.uk/conditions/constipation/pages/causes.aspx

http://www.medicalnewstoday.com/articles/150322.php

http://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/constipation/symptoms-causes/dxc-20252715

https://www.niddk.nih.gov/health-information/health-topics/digestive-diseases/constipation/Pages/symptoms-causes.aspx

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK415/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmedhealth/PMHT0024803/