Nem mindig árt a koleszterin

Belgyógyászat Gergely Noémi | Dietetikus
Nem mindig árt a koleszterin 1 Kép nagyítása

A koleszterin hallatára szinte mindenkinek valami rossz, egészségre ártalmas dolog jut az eszébe, pedig az igazság nem ennyire egyszerű: szervezetünknek ugyanis mindenképpen szüksége van a koleszterinre, ám nem mindegy, hogy melyik fajtából, mennyit fogyasztunk. Kutatások szerint ráadásul az időskori alacsony koleszterinszint növeli az elhalálozás kockázatát.


A koleszterin jelenléte elengedhetetlen a szervezet számára, hiszen számos, létfontosságú élettani folyamatban vesz részt. Közreműködik a sejtfalak kialakulásában és a sérült sejtfal helyreállításában, prekurzora, azaz előanyaga a D-vitaminnak, a szteroid hormonoknak, a nemi hormonoknak − androgének, a tesztoszteron, ösztrogén és progeszteron− és az epe sóknak. Ez persze nem azt jelenti, hogy koleszterin diétára kell magunkat fogni, éppen ellenkezőleg: ahhoz, hogy a koleszterin használjon és ne ártson, mennyiségét a megfelelő szinten kell tartani.

Jó és rossz koleszterin

A koleszterin tulajdonképpen egy vérben található zsír, aminek két fajtája létezik: a HDL (high density, azaz nagy sűrűségű lipoprotein) „jó” koleszterin, és az LDL (low density, azaz alacsony sűrűségű) „rossz” koleszterin. Kétféleképpen termelődik: az endogén koleszterint a szervezet állítja elő, míg az exogén koleszterin a különféle táplálékok révén kerül a vérbe. Éppen ezért fontos a helyes táplálkozás, mert ha a szervezetben felgyülemlik a koleszterin, nagyon nehéz „megszabadulni” tőle, arról nem is beszélve, hogy súlyos, akár halálhoz vezető szív- és érrendszeri megbetegedéseket okozhat. A HDL koleszterint kicsit úgy kell elképzelnünk, mint egy takarítóbrigádot: kivonja a vérből az LDL koleszterint és a máj felé irányítja, ahol megsemmisül. Ebből következik, hogy normális esetben minél magasabb az HDL koleszterinszint, annál alacsonyabb az LDL mennyisége a vérben. A túl sok LDL koleszterin megtapad az érfalakon, ennek hatására érszűkület alakul ki: a vér nem cirkulál megfelelő módon, ez számos érrendszeri elváltozást, köztük trombózist, szívinfarktust és agyvérzést okozhat

Táplálkozás és koleszterinszint

A közhiedelemmel ellentétben nem minden koleszterin tartalmú táplálék ártalmas. Egyes kutatások szerint például a tojásban vagy a májban található koleszterin egyáltalán nem befolyásolja a koleszterinszintet: ami ártalmas lehet bennük, az a zsírtartalmuk. A zsírokat többek között telített, és telítetlen zsírokra osztjuk. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy nem maga a bevitt koleszterin, hanem az elfogyasztott telített zsírok okozzák az LDL koleszterin szintjének az megemelkedését. Nagyon fontos tehát a helyes, és kiegyensúlyozott táplálkozás, és a rendszeres testmozgás, még idősebb korban is. Annál is inkább, hiszen a kor előre haladtával –különösen a nőknél– természetesen nő a koleszterin szintje. A Mayo Clinic kutatói megállapították, hogy idősebb korban változik a szervezet és a koleszterin kapcsolata: 60 év alatt a férfiaknak átlagosan magasabb a koleszterinszintje, mint a nőké. Ez az arány később megfordul, hiszen a 70-80 éves nőknek magasabb lesz a koleszterinszintje, ami a kutatók szerint a csökkent ösztrogéntermeléssel magyarázható.

Mit mondanak a tudósok?

490 otthon élő, és a koleszterin mennyiségét befolyásoló gyógyszert nem szedő, 75 év feletti idős ember vizsgálati eredményei alapján, a University of Kuopio kutatói fordított összefüggést találtak az időskori koleszterinszint és az elhalálozás kockázata között. A Scandinavian Journal of Primary Health Care folyóiratban közölt tanulmányukban a finn szakemberek megállapították, hogy időskorban az egészségi állapottól, vagy a meglévő társbetegségektől függetlenül, az alacsony összkoleszterin esetén magasabb az esélye az elhalálozásnak, mint azok esetében, akiknek magasabb a koleszterinszintje.