A tüdőrák okai és tünetei: előzzük meg a kialakulását

A tüdőrák okai és tünetei: előzzük meg a kialakulását 1 Kép nagyítása

A tüdőrák a három leggyakoribb daganat egyike, a rákos betegek negyede tüdőrákban szenved. Rendkívül agresszív betegség, a daganatok közül a tüdőben kialakuló vezet a leggyakrabban halálhoz. Az időben felfedezett tüdőrák sok esetben gyógyítható, vagy legalábbis növekedése és szóródása megállítható, ugyanakkor a korai diagnózis, és a megfelelő kezelés hiányában a túlélés esélye nagyon alacsony.


Szervezetünk megfelelő működésének egyik előfeltétele a tüdő egészsége. Feladata a belélegzett oxigén felvétele, melyet a véren keresztül a szervezet összes sejtjéhez eljuttat. Az oxigén felhasználása során keletkező széndioxid visszakerül a vérbe, majd a tüdőn keresztül kilélegzéskor eltávozik a szervezetből. A daganat kialakulásával ez a folyamat sérül, illetve idővel lehetetlenné válik, ezért okoz halált a kezeletlen tüdőrák.

Zavar a sejtek termelődésében

A tüdő sejtjeinek túlnyomó részét a hámsejtek teszik ki, melyek folyamatosan váladékot termelnek: a síkosítás segítségével biztosítják az oxigén felvételének és a széndioxid eltávozásának folyamatosságát. A tüdőben szintén nagy számban találhatóak hormonokat előállító idegsejtek, vérsejteket és strukturális sejteket. Az egészséges szervezetben állandóan új sejtek jönnek létre, ezek feladata az elhalt, vagy sérült sejtek helyettesítése. Előfordul azonban, hogy ez a rend felborul, és akkor is termelődnek a sejtek, amikor nem lenne rájuk szükség, miközben az elöregedett, sérült sejtek nem pusztulnak el. Ez a többlettermelődés és a „felesleg” egy idő után felhalmozódik és összegyűlik, így alakítva ki a tumoros szövetet.

Többféle tüdőrák létezik

Közel húsz fajta tüdőrákot tart számon az orvostudomány, ezek nagyjából két csoportba oszthatók.

  • Nem-kissejtes tüdőrák: gyakrabban fordul elő, főként a hámsejteket érinti.
  • Kissejtes tüdőrák: némileg ritkább, és elsősorban a hormonkiválasztó- vagy az idegsejtek en alakulnak ki. Nevét onnan kapta, hogy a tumor szabad szemmel nem, csak mikroszkóppal látható.

A tüdőrák, fajtájától függően lehet jó-, vagy rosszindulatú.

  • Jóindulatú tüdőrák: a tumor ritkán veszélyezteti a beteg életét, általában nem igényel műtéti beavatkozást, ám a gyakori kontroll ebben az esetben is javasolt. Jellemzője, hogy nem támadja meg a közelében lévő sejteket, szöveteket, azaz nem terjed szét a szervezetben.
  • Rosszindulatú tüdőrák: eltávolítást igényel, a daganat ennek ellenére újra kialakulhat. A rákos sejtek áttörik a sejtfalakat, megtámadják a közeli szöveteket, ráadásul a véráramon keresztül a szervezet bármely pontjára eljuthatnak. A tüdőrák áttétei ezért a kialakulástól távol levő szerveket is elérhetik.

A dohányzás a legfontosabb kiváltó ok

Kevés ráktípust ismerünk, amelynek kiváltó oka egyértelműen meghatározható. Ilyen a tüdőrák, amit az esetek döntő többségében a dohányzás vált ki, ráadásul ez alól a passzív dohányosok sem mentesülnek. A dohányfüstben (függetlenül attól, hogy cigarettáról, pipáról vagy szivarról van szó) található káros anyagok ugyanis közvetlenül károsítják a tüdő sejtjeit, elindítják a rákosodás folyamatát. A tüdőrák kockázata és a dohányzás egyenesen arányos egymással: minél erősebb dohányos valaki, annál nagyobb az esélye arra, hogy idővel a füst daganatot okozzon.

 

További kockázati tényezők

Szinte minden daganatra, így a tüdőrákra is igaz, hogy a helytelen életmód, a nem megfelelő táplálkozás és a stressz növeli a betegség kialakulásának esélyét. Vannak azonban olyan anyagok is, amelyek kifejezetten a tüdőrákra hajlamosítanak. Ilyen a radon, ami egy radioaktív, színtelen, szagtalan és íztelen gáz, általában a talajban és sziklákban képződik. Nem csupán a bányászokat veszélyezteti: előfordulhat, hogy a radon a lakásokba is beszivárog. Szerencsére a gázzal csak kevesen érintkeznek, hatása ugyanakkor sokkal erősebb, és rombolóbb, mint a dohányfüsté. Szintén közvetlen kockázatot jelent az azbeszt, az arzén, a króm, a nikkel, a korom és a kátrány folyamatos belélegzése. A tüdőrák kialakulását erősen befolyásolja a levegőszennyezés mértéke, valamint az életkor: a betegséget legnagyobb arányban a 65 év felettieknél diagnosztizálják. Fontos szerepet kap az örökletesség is, gyakoribb a megbetegedés azoknál, akiknek a családjában korábban már megjelent a tüdőrák. Ebben az esetben annál nagyobb a kockázat, minél közelebbi rokonnál alakult ki a daganat.  

Életet menthet a korai felismerés

A tüdőrák felismerését és gyógyítását nehezíti, hogy első tünetei nem egyértelműek. Előfordulhat, hogy a tumor kezdetben teljesen tünetmentes, nem jár fájdalommal, nincsenek látható, vagy érezhető jelei. Éppen ezért, a korai diagnózis érdekében nagyon fontos a tüdőrák tüneteinek ismerete, valamint -különösen a dohányosoknak- a szűrővizsgálatokon történő részvétel.

A tüdőrák tünetei

  • Zihálással járó légszomj már kis megerőltetés hatására, vagy nyugalmi állapotban
  • Ha a tumor a tüdő mellkasi része alatt található, előfordulhat erősebb bordafájdalom
  • Hurutos és/vagy véres váladékkal járó köhögési rohamok
  • Ok nélküli fáradékonyság
  • Általános levertség
  • Étvágytalanság

Mit mondanak a tudósok?

A passzív dohányzás veszélyeire hívják fel a figyelmet a londoni Wolfson Institute of Preventive Medicine kutatói. Harminchét, összesen 4626 esetet bemutató tudományos vizsgálatot értékeltek, és megállapították, hogy azoknál a passzív dohányosoknál, akiknek házastársa dohányzik, a tüdőrák relatív kockázata 24 százalék, a korrigált érték 26 százalék. A British Medical Journal folyóiratban megjelent elemzés szerint a tüdőrák kialakulásának esélyét a kitettség jelentősen befolyásolja: ha a házastárs többet dohányzik, illetve a passzív dohányos nagyobb mennyiségű füstöt (hosszabb ideig) szív be, a betegség kockázata is emelkedik.

Tudtad?

A dohányosok 10-15 százaléka tapasztalja meg a tüdőrák tüneteit, a daganatos betegek mintegy 5 százaléka a passzív dohányosok közül kerül ki.

 

TOVÁBBI CIKKEK