Vérnyomásmérés szabályai | Hogyan mérjünk vérnyomást

Belgyógyászat Dr. Podlupszki Csaba | Gasztroenterológus
Vérnyomásmérés szabályai | Hogyan mérjünk vérnyomást 1 Kép nagyítása

A világszerte vezető haláloknak számító szív- és érrendszeri megbetegedések egyik leggyakrabban előforduló rizikófaktora a magas vérnyomás, azaz a „néma gyilkos”. Ezért lényeges, hogy a megelőzés érdekében negyven éves kor felett legalább havonta egyszer ellenőrizzük vérnyomásunkat kórosan magas érték esetén azonban már a heti rendszeresség javasolt. Nem mindegy azonban, hogyan használjuk a készüléket a helytelenül elvégzett mérés ugyanis téves adatokat eredményezhet.


A szakmai protokoll szerint a 140/90 Hgmm (higanymilliméter) vérnyomás még normálisnak számít, az ideális azonban a 120/80 Hgmm alatti érték. Kóros vérnyomásról 140/90 Hgmm felett beszélünk. Az első adat a karban futó főartériában a szív összehúzódásakor létrejövő szisztolés vérnyomást, míg a második a szívverések szünetében mérhető diasztolés vérnyomást mutatja.

Mikor és hogyan mérjünk vérnyomást?

Alapszabály, hogy mindig ugyanazon a karon, nyugalmi állapotban, ülve és egymás mellé rakott lábakkal, azonos napszakban mérjünk vérnyomást. Tudni kell ugyanakkor, hogy a fekvőhöz képest az ülőpozícióban átlagosan 5 higanymilliméterrel magasabb diasztolés értéket kapunk, a keresztbetett lábak pedig 8 higanymilliméterrel növelhetik a szisztolés vérnyomás eredményét. Szintén növeli a vérnyomást a megfeszült izomzat ezért figyeljünk arra, hogy mérés közben karunk elernyedjen. Pillanatnyi vérnyomásunkat a testhelyzet, a napszak és az érzelmi állapot is befolyásolja. Többek között ennek is köszönhető, hogy akár néhány órás időtávlatban sem kapunk közel azonos eredményt. Vérnyomásunk alvás közben a legalacsonyabb majd ébredés előtt emelkedni kezd munka közben vagy más stresszhelyzetben megugorhat estére pedig ideális esetben ismét alacsony értéket mutat.

Felkaron vagy csuklón

A minél pontosabb eredmény érdekében a mandzsettát a szív magasságában kell elhelyezni, ami a felkaron használható vérnyomásmérőkkel egyszerűen, a csuklós modelleknél valamivel nehezebben kivitelezhető. Utóbbi eszközök ugyanakkor kifejezetten ajánlottak jelentős túlsúly, vagy izomzat esetén, hiszen a hagyományos mérők mandzsettái ilyenkor nem minden esetben tudják megfelelően átfogni a megvastagodott felkart.

Így mérjünk vérnyomást

  • A mérést megelőző fél órában ne sportoljunk és ne végezzünk megterhelő fizikai munkát tartózkodjunk az alkohol- és koffeintartalmú italoktól, a cigarettától, a nagyobb mennyiségű étel bevitelétől., ezek ugyanis rövid időre megemelhetik a vérnyomást.
  • A vérnyomásmérés előtt lehetőleg öt-tíz percet töltsünk el nyugalmi pozícióban egy csendes helyen. Kezünket tenyérrel felfelé  ez a könyöktől mérve khelyezzük valamilyen szilárd felületre lábainkat pedig a padlóra.
  • Karunkat és hátunkat megtámasztva vegyünk fel kényelmes ülő testhelyzetet lábainkat soha ne tegyük keresztbe.
  • Ruhánk legyen kényelmesen bő és könnyen feltűrhető, semmiképpen ne szorítsa el a karunkat.
  • Győződjünk meg arról, hogy a mandzsetta (csuklómérés esetén a csukló) a szív magasságába kerüljön, ami a könyökhajlat felett 2-3 centiméterre található. Szükség esetén tegyünk a könyökünk, illetve alkarunk alá egy párnát.
  • A mérés ideje alatt ne mozogjunk és ne beszélgessünk, izmainkat legyenek lazák. Ha feszültek, idegesek vagyunk vérnyomásunk hirtelen megemelkedhet.
  • Az értékek összehasonlíthatósága érdekében mindig ugyanazon a karon és ugyanabban az időben (legjobb közvetlenül felkelés után) végezzük el a vérnyomásmérést. Általában a bal kart használjuk, ha viszont a jobbon magasabb az érték, akkor ezt az oldalt részesítsük előnyben.
  • Érdemes 1-2 percen belül háromszor megismételni a vérnyomásmérést a kapott értékeket pedig átlagolni. Ne ijedjünk meg, valószínűleg az első mérés magasabb lesz a többinél.
  • Vezessünk mérési naplót, aminek segítségével nyomon követhetjük vérnyomásunk alakulását.

Tudtad?

A húsz centiméter alatti és a 36 centiméter feletti karkörfogat esetén a normál méretű mandzsetták használata nem javasolt.

 

 

Őszi betegségek és méregtelenítés 1 Elolvasom

Őszi betegségek és méregtelenítés

A megfázás, köhögés, influenza, torokfájás és a nátha gyakori őszi betegségek. Megelőzésükhöz hozzájárul az immunrendszer megerősítése, illetve az időben elvégzett méregtelenítés és tisztítókúra. Akkor sem kell kétségbeesni, ha már elkaptuk valamelyik őszi betegséget, ilyenkor is számos természetes megoldás, nyers élelmiszerek és teák állnak a rendelkezésünkre. TOVÁBB