Lúgosító növények: nem mindegy melyiket választjuk

Lúgosító növények: nem mindegy melyiket választjuk 1 Kép nagyítása

Ha szeretnénk szervezetünk egészségét sokáig megőrizni a lúgosító növények nem hiányozhatnak étrendünkből. Legtöbb táplálékunk ugyanis savasító hatású, tartós fogyasztásuk ezért egy idő után felborítja testünk sav-bázis egyensúlyát. 


A szervezet jelentős elsavasodása károsan befolyásolja testünk működését. Többek között gyomor és bélrendszeri problémákat, gyomorégést, emésztési zavarokat, gyomorhurutot és étkezések után fellépő aluszékonyságot okozhat. Bőrünk sem mentes az elsavasodás következményeitől részben ennek köszönhető ugyanis a seborrhea, az ekcéma, a gombásodás megjelenése, illetve a fokozott verejtékezés. Szintén intő jel a törékeny haj és köröm, a kivörösödött nyálkahártya, az ingerlékenység, heves szívdobogás, szorongás, a gyakori fejfájások és görcsök. Összefüggésbe hozható az elsavasodás a csontritkulással, az ízületi fájdalommal, az izomgörcsökkel, a pajzsmirigy túlműködéssel, a cukorbetegség kialakulásával, a menstruációs zavarokkal, a fogszuvasodással, a visszerességgel, a székrekedéssel, valamint a köszvénnyel összességében pedig az immunrendszer legyengülésével. Az elsavasodás szerencsére viszonylag egyszerűen megszüntethető, illetve megelőzhető. Nem kell mást tennünk, mint megváltoztatni étkezési szokásainkat méghozzá úgy, hogy étrendünkben megfelelő hangsúlyt kapjanak a lúgosító élelmiszerek köztük a lúgosító növények. Szerencsére többségükben nincsen szó különlegességekről, a lúgosító növények bárki számára elérhetők, és könnyedén beilleszthetők mindennapi étrendünkbe.

Lúgosító gyümölcsök:

Ananász, narancs, citrom, mandarin, gránátalma, grépfruit, sárgabarack, cseresznye, eper, alma, szőlő, körte, őszibarack, szilva, sárgadinnye, görögdinnye, datolya, banán, füge, gesztenye, mandula.

Lúgosító zöldségek:

Spárga, brokkoli, sárgarépa, káposzta, uborka, hagyma, zöldbab, gombafélék, salátafélék, paprikai, póréhagyma, paradicsom, olívabogyó, burgonya, petrezselyem, retek, cékla, zeller, paszternák, mogyoróhagyma, spenót, hüvelyesek – kivéve a lencse és a babfélék.

Lúgosító csírák:

Megfelelő magok beszerzésével mi is könnyedén előállíthatjuk otthoni csíraültetvényünket. Az alább felsorolt fajták azon kívül, hogy valódi kis vitaminbombák, a bennük található nehezen oldódó keményítőnek köszönhetően segítenek a sav-bázis egyensúly megtartásában.

  • Hajdina: Keményítőben, fehérjében, B-vitaminokban gazdag ezen kívül káliumot, magnéziumot és vasat is tartalmaz.

  • Lucerna: Az egyik legértékesebb csírafajta. Bővelkedik C-, E- és B-vitaminokban, vasban, kalciumban, káliumban, magnéziumban, szelénben és klorofillban.

  • Lencse: Ültetésekor inkább a kisebb szemű fajtákat használjuk fel, mivel a nagyobb könnyen megpenészednek. A lencse magjának csírája gazdag A- és B-vitaminokban, valamint bőségesen tartalmaznak káliumot, vasat és a növényi fehérjét.

  • Retek: Csírájában több féle B- és C-vitamin, valamint ásványi anyagok, kálium, kalcium, vas és nátrium található. Nem csak lúgosító képessége kiváló, hanem jelentős a fertőtlenítő és gombaölő hatása is.

Lúgosító fűszerek:

A fűszernövények között is jócskán akadnak lúgosító fajták. Ilyen a metélőhagyma, petrezselyem, kapor, rozmaring, kakukkfű, bazsalikom, menta, turbolya, szurokfű, majoránna. Ezeket könnyedén nevelhetjük otthoni körülmények között is akár balkonunkon vagy egy világosabb ablakban.

Fűszerekből készült lúgosító főzet:

Keverjünk össze két kanál lucernát, ginzenget, cickafarkot, petrezselymet, csalánt, zsályát, borsmentát, máriatövist, disznóparéjt és zöld teát, majd a keverékből egy teáskanálnyit adagoljunk  2,5 deciliter forró vízhez. Hagyjuk állni nagyjából 5 percig, majd gondosan szűrjük le és kortyonként fogyasszuk el. A műveletet naponta 3 alkalommal ismételjük meg!

 

 

Hogyan kell helyesen kezet mosni 1 Elolvasom

Hogyan kell helyesen kezet mosni

A kézmosás szabályainak betartásával számtalan betegség ellen védekezhetünk. Ha tudjuk hogyan kell helyesen kezet mosni, kisebb az esélye annak, hogy elkapjuk az influenzát, illetve a leginkább ősszel és télen gyakori légúti megbetegedéseket. TOVÁBB