A magas vérnyomás mint népbetegség

Kardiológia Dr. Fauszt Terézia | Belgyógyászat és kardiológia
A magas vérnyomás mint népbetegség 1 Kép nagyítása

A vérnyomás témaköre nagyon sok embert érint napjainkban. Főként a magas vérnyomás mondható népbetegségnek. Ennek ellenére nagyon sok ember nincs tisztában azzal, hogy mi is pontosan a vérnyomás. A vérnyomás a keringési rendszerben a véráramnak az erek falára kifejtett nyomása, melyet a nagy artériákban mérünk.


Az aorta és közvetlen ágai rugalmasak. A szív összehúzódásából származó energiát tárolják, majd a szív elernyedésekor az erek rugalmassága tartja fenn a vérnyomást, ez adja meg a vérnyomás két értékét. A vérnyomást befolyásolja az erek áramlási ellenállása, az erek rugalmassága, a vér térfogata, valamint a vér viszkozitása. Bármely tényező eltér a normálistól az vérnyomás problémákhoz vezethet. A vérnyomást ezen kívül szabályozzák idegi tényezők, az autonóm idegrendszer, mely a szívre és az erekre hat. Ezen kívül hatással vannak a vérnyomás alakulására hormonális tényezők, pontosabban a mellékvese, a vese és a pajzsmirigy működése. Nem megfelelő működés esetén kialakulhat magas vérnyomás, alacsony vérnyomás, ingadozó vérnyomás vagy sokk.

A magas vérnyomás esetén a vérnyomás felső (szisztolés) értéke 100–140 Hgmm, az alsó (diasztolés) 60–90 Hgmm között van. Ha túl magas a vérnyomás, a szívnek jóval nagyobb munkájába kerül a véráram fenntartása, a megfelelő mennyiségű vér eljuttatása a szívtől távol eső helyekre (pl. végtagok).

A hipertóniának vagy hipertenziónak is nevezett magas vérnyomás eseteit két csoportba soroljuk: az elsődleges magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha egyéb betegség nem áll a tünet hátterében, másodlagosnak pedig azt nevezzük, ha valamilyen alapbetegség „melléktünete“ a magas vérnyomás. Ilyenek lehet pl. különféle vesebetegségek, vagy a szívet és az artériákat érintő problémák.

Az elsődleges magas vérnyomás tünete lehet szédülés, fejfájás, fülzúgás, látászavar, fáradtságérzet, orrvérzés, nehézlégzés, mellkasfájdalom. Alkalomszerűen ájulás is előfordulhat. A másodlagos hipertónia önálló tünetekkel nem rendelkezik, hiszen ebben az esetben egy már kialakult, más szervünket érintő betegség tüneteként jelentkezik a magas vérnyomás maga is. Ennek felismerése és kezelése az orvosok hatásköre.

A hipertónia számos betegség kialakulásában kockázati tényezőt jelent: érrendszeri-, szív- és vesebetegségek, mint például a szívinfarktus, stroke, szívelégtelenség, artéria-aneurizma, perifériás artériás betegségek, krónikus vesebetegség. A vérnyomás emelkedésének kis mértéke is nagy arányban emeli a betegségek kialakulásának kockázatát, és szignifikánsan csökkenti a várható élettartamot. A magas vérnyomás az egyik vezető halálok a fejlett országokban.

A magas vérnyomás megelőzése nehéz, hiszen a már kialakult betegségnek is nagyon sokan nincsenek tudatában. A hipertónia gyakran és hosszú ideig tünetmentes maradhat, leggyakrabban egyéb panaszokkal kapcsolatos vizsgálaton vagy egészségügyi állapotfelméréseken derül ki. Az enyhébb tünetek életmódváltással (súlyfelesleg leadásával, sóbevitel csökkentésével, rendszeres mozgás bevezetésével, az alkoholfogyasztás mérséklésével és az elfogyasztott friss zöldség-gyümölcs mennyiségének növelésével) általában elmulaszthatóak. Ha az életmódváltozás nem segít, vérnyomáscsökkentő gyógyszerek szedése szükséges.