A szívinfarktus bárkit utolérhet | A szívinfarktus okai

A szívinfarktus bárkit utolérhet | A szívinfarktus okai 1 Kép nagyítása

A szívinfarktus világszerte a vezető halálokok egyike, és bár elsősorban az 50-60 év közötti korosztályt érinti, folyamatosan növekszik a fiatalkori szívinfarktus előfordulása. Ezért kell ismerni a szívinfarktus okait, hiszen így nagyobb eséllyel kerülhetjük el a betegséget.


Szívinfarktus akkor következik be –miokardiális infarktus−, amikor a szívizom irányába haladó véráram megakad. Amennyiben a vér szabályos áramlása nem áll helyre rövid időn belül, az érintett területen a szív nem jut elég oxigénhez, és a szövetek elhalnak. A szívinfarktus –főként a férfiak körében− világszerte az egyik vezető halálok, ám szerencsére számos módszer áll rendelkezésünkre, melyekkel szívinfarktus esetén megállítható a káros folyamat: a legtöbb azonban csak akkor hatékony, ha a tünetek jelentkezésétől számított egy órán belül kerül sor a beavatkozásra. Nem véletlen, hogy a statisztikák szerint a szívinfarktusos betegek csaknem fele a gyors beavatkozás hiányában veszíti el az életét.

A szívinfarktus kialakulásának folyamata

A legtöbb esetben a szívinfarktus közvetett oka az érelmeszesedés: a felesleges LDL-koleszterin (low density lipoprotein, azaz alacsony sűrűségű lipoprotein) lerakódik az erekben, így a koszorúerekben –melyek feladata az oxigén szállítása a szív felé− is felhalmozódik, és egyre vastagabb rétegeket alkot. Amikor a plakk megtörik, az érfalon mikrosérülések alakulnak ki, a véralvadás során létrejövő vérrögök pedig elzárhatják a koszorúeret. Szintén szívinfarktust eredményezhet a sokkal ritkábban előforduló koszorúérgörcs. Ha az oxigénhiány csak részleges, vagy rövidebb ideig tart –általában kisebb rögök esetén–, mellkasi fájdalommal járó, anginás roham jelentkezik, ami néhány perc alatt általában magától elmúlik. Szívinfarktus akkor alakul ki, ha az ér teljesen és tartósan elzáródik, vagy beszűkül. Ilyenkor rendszerint nagyon erős, és nem szűnő, a bal kézbe, valamint a lapockába kisugárzó mellkasi fájdalom, ami halálfélelemmel párosul. Előfordulhat azonban, hogy a szívinfarktus tünetmentes, illetve a tünetek nagyon enyhék. A szívinfarktus halálos kimenetelű komplikációja a szívritmuszavar, illetve a szívbénulás, amelyek az időben megkezdett és szakszerű kezeléssel megelőzhetők. Ezért létfontosságú, hogy szívinfarktus esetén a beteg mielőbb kórházba kerüljön, ahol megszüntetik az érelzáródást. A szívinfarktus következményeként hirtelen szívhalál is kialakulhat.  

A szívinfarktus okai és háttere

Számos tényező növelheti a szívinfarktus kockázatát, ezek többsége azonban életmódváltással megszüntethető, így jó eséllyel elkerülhetjük a betegséget.                                            

  • Helytelen táplálkozás: a nagyobb mennyiségű koleszterint tartalmazó ételek fogyasztásából adódó magas vérzsír- és koleszterinszint (lipid) a szívinfarktus elsőszámú rizikófaktora. Míg a lipideket az erekhez szállító LDL „rossz” koleszterin a szívinfarktus okozója lehet, a felesleges lipideket a májba visszajuttató HDL „jó” koleszterin csökkenti az érelmeszesedés, valamint a szívinfarktus kockázatát.
  • Dohányzás: úgy az aktív, mint a passzív dohányzás, hosszú távon károsítják az erek belső falait, hozzájárul az LDL-koleszterin, és egyéb káros anyagok lerakódásához, amelyek akadályozhatják a vér egészséges áramlását, megkeményítik az ereket. A dohányzás így elősegíti a vérrögök kialakulását. Ha tehát időben abbahagyjuk a dohányzást, a szívinfarktus esélyét is jelentősen csökkentjük.  
  • Magas vérnyomás: a vérnyomást a szív által pumpált vérmennyiség, és a vér által az erekre gyakorolt nyomása határozza meg. Az elhanyagolt magas vérnyomás károsítja a koszorúereket, felgyorsítja az érelmeszesedés folyamatát. Általában idősebb korban jelentkezik, azonban genetikai hajlam, valamint a túlsúly, és a túl sós ételek fogyasztása is kiválthatja. Amennyiben megszüntetjük a magas vérnyomást, jelentős lépést tettünk a szívinfarktus elkerülése érdekében.
  • Mozgásszegény életmód: az inaktív, ülő életmód erősen megemeli a vérben az LDL-koleszterin szintjét, valamint hozzájárul a zsírfelhalmozódáshoz. A mindennapos testmozgás hozzájárul a magas vérnyomás kordában tartásához, ezzel is csökkentve a szívinfarktus kialakulásának lehetőségét.
  • Túlsúly: amikor a test zsírtömeg aránya eléri, illetve meghaladja a 30 százalékot, jelentősen nő a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulása: a túlsúly növeli a vér koleszterinszintjét, megemeli a vérnyomást, elősegíti a diabétesz kialakulását. Védekezzünk ellene zsírégető kardió edzéssel, amivel a szívinfarktus kialakulását is megelőzhetjük.
  • Diabétesz: a cukorbetegség már gyermekkorban jelentkezhet, de gyakrabban vannak kitéve a kórnak a túlsúlyos személyek és az idősebbek. A cukorbetegség jelenléte erősen növeli a szívinfarktus kialakulásának kockázatát.
  • Stressz: a stresszes állapot hosszú távon hozzájárulhat a szívinfarktus kialakulásához. A stresszben élő személyek sokszor az evésbe „fojtják” a feszültséget, vagy erősen dohányoznak, alkoholhoz, vagy drogokhoz fordulnak, amelyek átmeneti gondatlanságot adnak. A túlzott stressz, ahogy a hirtelen, erős dührohamok szintén növelik a szívinfarktus kockázatát.
  • Alkoholfogyasztás: a mérsékelt alkoholfogyasztás –pl. étkezés közben fogyasztott, antioxidáns és emésztést serkentő vörösbor, és nem a tömény italok− hozzájárul a vér HDL-koleszterin szintjének megemeléshez, ezáltal segít kivédeni a szívinfarktus kialakulását. Az alkohol nagy mennyiségben történő fogyasztása azonban magas vérnyomást okoz, és megemeli a trigliceridek szintjét, ami károsan hat a szívműködésre.
  • Örökletesség: minél többször fordult elő a közeli rokonok –szülők, nagyszülők, testvérek− körében szívinfarktus, annál nagyobb a betegség megjelenésének esélye. Szintén kimutatható a genetikai hajlam a magas koleszterinszint és a magas vérnyomás esetén.
  • Életkor: A szívinfarktus elsősorban a középkorú férfiakat érinti, a nők esetében a változó kor után emelkedik meg a betegség kockázata.
  • Homocisztein: azok, akiknek a vérében a homocisztein értéke magasabb az átlagosnál, hajlamosabbak a szívinfarktusra, ugyanis ez az aminosav hozzájárul az erek meszesedéséhez.  Mivel a lebontásához folsavra, illetve B6-vitaminra van szükség, ezek bevitelével csökkenthető a szívinfarktus kialakulásának kockázata.

Mit mondanak a tudósok?

Több, mint 11 ezer, szívinfarktus után lábadozó beteg egészségi állapotának változását vizsgálták a Department of Clinical Pharmacology, Consorzio Mario Negri Sud munkatársai. A felmérésből kiderült, hogy a hal, a gyümölcsök, a nyers és főtt zöldségek, valamint az olívaolaj fogyasztásának növelésén alapuló étrendváltás (mediterrán diéta) csökkentette a korai halál kockázatát. Az olasz kutatók ezért azt javasolják, hogy a gyógyszerek szedésétől függetlenül, a szívinfarktuson átesett betegek mindenképpen fogyasszanak mediterrán ételeket.

Szív- és érrendszeri betegségek egészséges étrend Elolvasom

Egészséges étrend a szív egészségéért

A szív- és érrendszeri megbetegedések, ott vannak az elsőszámú halálokok között. Pedig az esetek nagy részében ez megfelelő étrenddel megelőzhető lenne. Mit kell enni ahhoz, hogy biztonságba tudjuk szívünket és ereinket? Olvassa el cikkünket, amiből hasznos táplálkozási tanácsokat kaphat a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésével, illetve a panaszok enyhítésével kapcsolatban. TOVÁBB