Belülről rombol: a depresszió

Psziché, lélek Dr. Fauszt Terézia | Belgyógyászat és kardiológia
Belülről rombol: a depresszió 1 Kép nagyítása

A depressziót, mint a klinikai pszichiátria területéről a köznyelvbe átvett kifejezést gyakran nem megfelelő értelemben használjuk. Gyakran mondunk olyat, hogy valaki depressziós, amikor lehangoltnak vagy rosszkedvűnek látjuk, pedig a depresszió sokkal súlyosabb és összetettebb állapot mint egy hétköznapi rossz hangulat  és legtöbbször az ettől szenvedő személynek külső segítségre van  szüksége.

 

A depresszió jellemzői

A klinikai depresszió meghatározott tünetcsoporttal rendelkező betegség, melynek kezelése orvosi feladat. Csak egyik jellegzetessége – és nem is mindig a legjellemzőbb – a negatív lelkiállapot, szomorúság, üresség-érzés, mely a  nap túlnyomó részében fennáll. Tinédzserek gyakran kompenzálják ezeket az érzéseiket ingerültséggel! Az állapot legnagyobb veszélye, hogy a betegség során az ember olyan mélyen merül saját gyötrődéseibe, belső világába és érzelmeibe, hogy elveszíti a kapcsolatot a valósággal, és képtelen belátni azt, hogy beteg vagy segítségre szorul. Jellemző tünetei lehetnek még az állandó fáradtság, az alvási képtelenség vagy a túlzott alvásigény, az érzelmek megélésének és kifejezésének képtelensége, az érdektelenség, az örömtelenség, az önvád és a bűntudat eluralkodása, döntésképtelenség és a halálvágy (önpusztító gondolatok).

A betegség fajtái

A depresszió fajtáit különféle megközelítések szerint rendezhetjük csoportokba. A negatív lelkiállapotot kiváltó okok szerint lehet endogén (a test rendellenes működésére visszavezethető) és exogén, vagyis a körülmények (tragédia, kudarc, túlzott nyomás, társadalmi feszültségek) által okozott. Megnyilvánulási formái, illetve időtartam szerint beszélhetünk akut depresszióról (amikor a betegséget valamilyen konkrét ok váltja ki, amelynek elmúlása vagy feldolgozása után magától megszűnik az állapot), és krónikus, amely akár egy életen át tarthat. A klinikai depresszió másik elnevezése unipoláris depresszió, ami arra utal, hogy a beteget a normál életviteléből a negatív lelkiállapot egy irányba lendíti ki tartósan. Létezik azonban egy bipoláris depressziónak nevezett betegség is, amelyet hétköznapi nyelven mániás depressziónak is neveznek, ennek során depressziós (szélsőségesen negatív) és mániás (szélsőségesen pozitív) szakaszok váltják egymást a normális állapottal.