Depresszió kezelése probiotikummal? Segítenek a baktériumok

Psziché, lélek Napoli Elisa | Életmód és étrend tanácsadás
Depresszió kezelése probiotikummal? Segítenek a baktériumok 1 Kép nagyítása

Mint minden lelki probléma, a depresszió kezelése sem könnyű feladat. Sokan a gyógyszerekben látják a megoldást, ezek azonban nem egy esetben többet ártanak, mint amennyit használnak. Ezért nagy jelentőségű az a felfedezés, amely probiotikumot használ a depresszió kezelésére.


A bélflórát felépítő probiotikus baktériumok (probiotikumok) rendkívül fontos szerepet játszanak szervezetünk megfelelő működésében. Emésztőenzimeket, K-vitamint, B12-vitamint, valamint B7-vitamint termelnek, részt vesznek az anyagcsere folyamatokban, fokozzák a kalcium, a magnézium, a vas felszívódását, és a szénhidrátok lebontását. A probiotikus baktériumok védelmi funkciókat is ellátnak: hozzájárulnak a bélnyálkahártya épségét fenntartó vajsav termelődéséhez, akadályozzák a káros mikroorganizmusok elszaporodását a bélrendszerben, illetve támogatják az immunrendszer működését.  Az immunsejtek 80 százaléka ugyanis vastagbélben helyezkedik el, működését a szintén itt található bélflóra alapvetően befolyásolja. Ez az oka annak, hogy ha a bélflórát felépítő több mint száz billió jótékony és káros mikroorganizmus –főképpen baktériumok– egyensúlya felborul, különböző betegségek alakulnak ki.

Bélrendszerből kiinduló mentális folyamatok

Számos élettani hatásuk mellett a probiotikus baktériumok az ember mentális állapotát is befolyásolhatják. Erre találtak bizonyítékot az írországi University College of Cork kutatói, akik a Proceedings National Academy of Sciences folyóiratban közzétett tanulmányukban leírják, milyen kapcsolat van a probiotikumok és az agy neurokémiai működése között. Ebből kiderül, hogy a probiotikus baktériumokat tartalmazó élelmiszerek és táplálékkiegészítők fogyasztásával elérhető a depresszió kezelése, a szorongás enyhítése és akár megszüntetése.

A probiotikumok agyra gyakorolt hatásai

A University College of Cork laboratóriumi kísérletei azt mutatják, hogy a JB-1 (Lactobacillus rhamnosus) megnövelt adagjával kezelt egerek sokkal kevésbé hajlamosak az ideges, stresszes, vagy éppen félrehúzódó, depressziós viselkedésre, mint a szokásos táplálékot kapó társaik. Az eredményeket a vérvizsgálatok is alátámasztották: a probiotikummal kezelt egerek vérében jóval alacsonyabb volt a stresszhormonkortikoszteron− szintje. A Lactobacillust tartalmazó probiotikum készítmények (élelmiszerek) hatására a receptorokban, elsősorban az agyban található GABA −amma-amino-vajsav− neurotranszmitterben is előnyös változások történnek. Mindez egyértelműen arra utal, hogy a probiotikumok befolyásolják az idegrendszer működését.

Depresszió kezelése probiotikumok segítségével

Az ír kutatócsoport szerint a vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy az eddigi elképzelésekkel szemben a probiotikumok tehát nemcsak az emésztőrendszerrel, hanem az aggyal is kommunikálnak, közvetlenül hatnak a hangulatváltozásokra. Ennek ismeretében új lendületet kaphat a szorongás, a stressz és a depresszió kezelése, hiszen jó eséllyel elhagyható lesz a kedélyjavító, illetve nyugtató gyógyszerek alkalmazása.

Nem mindegyik baktérium segít

Bár a lehetőség adott, egyelőre nem valószínű, hogy a boltokban kapható probiotikus joghurtokkal megoldható a depresszió kezelése. Ehhez ugyanis a megfelelő probiotikum törzsre, és abból is nagyobb mennyiségre van szükség. A felfedezés jelentősége, hogy bebizonyította: a pszicho-emocionális problémák nem csupán lelki eredetűek lehetnek, hanem kialakulásuk a táplálkozáshoz, és ezen belül a bélflóra egészségéhez, a szervezetben jelen lévő jótékony baktériumok mennyiségéhez és minőségéhez is köthető.

Vegyük komolyan szervezetünk jelzéseit

A depresszió, a pánikrohamok, a szorongás, az alvászavarok tulajdonképp a szervezet vészjelzései, melyekkel a helytelen vagy hiányos táplálkozásra reagál. A kutatások azt is kimutatták, hogy a bélflóra egyensúlyának felborulása sokszor túlzott édességfogyasztáshoz vezet. Ennek oka, hogy mivel a probiotikumok elégtelen mennyisége nem képes blokkolni a depresszióra hajlamosító neurotranszmitterek ingereit, a szervezet önvédelmi stratégiát alkalmaz: azért kívánjuk a csokoládét, mert a benne lévő hatóanyagok többek között fokozzák a boldogságérzését okozó endorfin termelődést. Ez pedig ellensúlyozza a depresszió vagy a szorongás tüneteit. A csokoládé ezen kívül ösztönzi a szerotonintermelődést, ami szintén befolyásolja a hangulatot, az étvágyat, valamint megszünteti az alvászavarokat.

Érdekesség, hogy a kutatásban vizsgált Lactobacillus rhamnosus nagyszerű testsúlyszabályozó, segítségével – főleg a nők esetében – sokkal eredményesebbek a diéták. E mellett a mogyoróallergia tüneteinek hosszú távú megszüntetésében is fontos szerepet kaphat.

Tudtad?

Az édességek fogyasztása csak átmenetileg oldja meg a problémát, és hosszú távon több kárt okoz, mint hasznot – pl. magas vércukor- és koleszterinszint, túlsúly −, és súlyos függőséget okozhat.

 

 

Forrás:

http://www.pnas.org/content/108/38/16050