Skizofrénia – A tudathasadás legfontosabb tünetei

Skizofrénia – A tudathasadás legfontosabb tünetei 1 Kép nagyítása

A skizofrénia rendkívül elterjedt krónikus betegség, a világ népességének mintegy 1 százalékát érinti. A központi idegrendszer működését befolyásoló betegséget azonban nem mindig könnyű beazonosítani: enyhébb eseteknél a skizofrénia tünetei könnyen összetéveszthetőek más, pszichés eredetű zavarokkal.

 

 

A skizofréniára –tudathasadás– utaló jeleket a szakemberek három nagy csoportba osztják, ezek a pozitív, negatív és kognitív tünetcsoportok. Az American Psychiatric Association, 2000-ben publikált DSM-IV-TR Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders című tanulmánya szerint az a személy nevezhető skizofrénnek, akinél bármelyik jellemző tünet −vagy tünetcsoport− legalább hat hónapon keresztül jelentkezik, és legalább egy hónapon keresztül folyamatosan fennáll.

 

Pozitív tünetek

A név ne tévesszen meg senkit: a kór egyáltalán nem mutat pozitív tüneteket, előnye csupán annyi, hogy ezeket a panaszokat lehet a legegyértelműbben meghatározni. Először a realitás érzéküket vesztik el a betegek, gyakran hallanak hangokat, sokszor rettegnek attól, hogy mások képesek olvasni a gondolataikban és ezeken keresztül irányítják őket. Ezt követően általában –de nem feltétlenül− a beteg szinte önkéntelenül „blokkolja” a gondolatait. Egy idő után viszont már nem tud logikusan és rendezetten, lineárisan gondolkozni. A súlyosabb eseteknél mozgáskoordinációs problémák alakulhatnak ki, ez legtöbbször a végtagok, vagy a test rángatózásában, hosszú ideig tartó, és teljes mozdulatlanságban nyilvánul meg.

Negatív tünetek

A negatív skizofrénia tünetei főként a viselkedési, és érzelmi normáktól való eltérésben mutatkoznak meg, jelei több ponton egyeznek például a depresszióval. A betegek monoton hangon, arcmimika nélkül beszélnek és csak akkor, ha rá vannak kényszerítve. A társalgás ilyenkor a legszükségesebb információkra korlátozódik. Nem találnak semmi örömet a hétköznapi életben, képtelenek megszervezni mindennapjaikat, a betegek többsége az alapvető higiénével, súlyosabb esetben a táplálkozással sem törődik.

Kognitív tünetek

Mivel nem utalnak kizárólag a skizofréniára, a kognitív tünetekből a legnehezebb a tudathasadásra következtetni. Kognitív panaszok a koncentrációs- és memóriaproblémák: az újonnan kapott információkat szinte azonnal elfelejti a beteg, még a legegyszerűbb döntéseket is képtelen meghozni. Ez folyamatos stresszhelyzetet teremt a páciens mindennapi életében, ami sokat ronthat lelki állapotán, személyes, és társadalmi kapcsolatain. A kognitív skizofrénia egész életen át megmaradhat, intenzitása azonban hullámzásszerűen változik. A kutatók szerint legtöbb esetben –bár az ok még nem ismert−, a kognitív skizofréniában szenvedők közeli hozzátartozóin is, bár enyhébb formában, de felfedezhetőek a betegség megléte.

Mi okozza?

A skizofréniát kiváltó mechanizmusokat nem könnyű meghatározni. A betegség kialakulását okozhatja neurológiai –tehát fizikai−, vagy pszichológiai −lelki− zavar, az arány körülbelül 50-50 százalék. Általában a kamaszkor, vagy a felnőtt fiatalkor kezdetén jelentkezik először. Genetikai jellemzők is kimutathatók, a családban előforduló skizofrénia esetén a betegség megjelenésének esélye a rokonsági foknak megfelelően növekszik.

Tudtad?

Eugen Bleuer svájci orvostól származik a skizofrénia szó, mely a görög schizein (hártya, rekesz, későbbi értelmezés szerint hasadás) és a phrenos (elme, lélek, tudat) összetétele. Ennek magyar megfelelője a tudathasadás.