Sokszínű spárga | Áprilistól frissen

Szezonális Gergely Noémi | Dietetikus
Sokszínű spárga | Áprilistól frissen 1 Kép nagyítása

A spárga egyike a tél után először termő zöldségeknek, igazi szezonja az április. Együnk belőle minél többet, mert ehhez az értékes növényhez csak rövid ideig lehet frissen hozzájutni. Ásványi anyagainak és magas vitamintartalmának köszönhetően a spárga pótolja a téli időszakban óhatatlanul kialakuló tápanyaghiányt.


Többéle spárga létezik, leggyakrabban a zöld és fehér változataival találkozunk, de van belőle lila és sárga színű is. Nem csupán a színűk, fizikai jellemzőik sem egyformák: a hüvelykujjnyi vastagságútól, a szinte pálcika vékonyig – ez főként a vadon termő fajták jellegzetessége −, a legkülönbözőbb méretben és hosszúságban teremnek. A spárga valójában a fokhagyma távoli rokona, ám ez utóbbival szemben nagyon magas a klorofiltartalma. Földalatti, megvastagodott hajtását fogyasztjuk, amely leginkább egy megnyúlt csírára hasonlít. Innen ered a spárga népies „csirág” elnevezése.

Rostok, vitaminok és antioxidánsok

A spárga gazdag növényi rostokban, nagy mennyiségben tartalmaz a bőr sejtjeinek képződésében és a magzat megfelelő fejlődésében kulcsszerepet kapó folsavat, a látást javító, a bőr megújulását, illetve a csontok és fogak egészséges növekedését elősegítő, gyulladásgátló tulajdonságú A-vitamint, valamint a számos jótékony hatással rendelkező, az anyagcserefolyamatokat szabályozó, és stresszoldó  B-vitaminokat. Mivel az A-vitamin erős antioxidáns, a spárga fogyasztása hozzájárulhat a szív- és érrendszeri, megbetegedések kialakulásának megelőzéséhez, illetve kezeléséhez. Vitaminjai segítenek megkötni a szabad gyököket, ezáltal a spárga a gyulladások és érrendszeri elváltozások mellett, a daganatok megjelenését is gátolhatja. Ezeken kívül ásványi anyagokban, elsősorban káliumban és magnéziumban is bővelkedik.

Fiatalon tart és megtisztít

Antioxidánsai révén a spárga az egyik leghatékonyabb öregedésgátló zöldség. A benne rejlő kálium és magnézium erősíti az izomzatot, és a szívet. Hatékony vízhajtó, ami szintén elősegíti a helyes szívműködést, hiszen a szervezetben felhalmozódó pangó víz keringési zavarokat, valamint magas vérnyomást okozhat. A spárgában található aszparagin −aminosav− támogatást nyújt a szervezetnek abban, hogy a felesleges nátriumtól megszabadulhasson. Kiemelkedően magas glutation −antioxidáns− tartalma felgyorsítja a szervezetben zajló természetes méregtelenítési folyamatokat, ezzel hozzájárul a toxinok kiürüléséhez. Bár még folynak a kutatások, minden jel arra mutat, hogy a spárga fokozza az inzulin termelődését, ezáltal szabályozza a vércukorszintet.

Mit mondanak a tudósok?

A spárgában a szervezet egészsége szempontjából két nagyon fontos szaponin is megtalálható. Az amerikai Rutgers University kutatói megállapították, hogy a spárga szaponinjai − protodioscin és protodiogenin − képesek megakadályozni a tumoros sejtek elszaporodását: kiváltképpen a vastagbélrákkal szemben hatékonyak, de sikeresen alkalmazhatóak a csont-, mell- és tüdőrákos megbetegedések esetén is. A Planta Medica szaklapban közzétett felmérést a vadon termő spárga adagolásával végezték, mivel ezekben akár tízszer több (3-4 g/kg) a szaponin, mint a termesztett fajtákban. Rákmegelőző hatását erősíti magas szeléntartalma is.

Nem mindig jó a sok spárga

Bár a spárga bővelkedik vitaminokban és ásványi anyagokban, magas purintartalma miatt, súlyosbíthatja egyes betegségek –veseproblémák, köszvény, hólyaghurut, prosztatagyulladás, vesekő, izom panaszok– tüneteit. Ennek megelőzése érdekében, fogyasszunk mellé C-vitaminban és magnéziumban gazdag ételeket, vagy táplálékkiegészítőket.

Tudtad?

A spárga az egyik leghamarabb zöldellő növeny. Levelei alatt szívesen tanyáznak a vadnyulak, ezért nyúlárnyéknak is hívjak.

Spárgás ételreceptjeink itt olvashatók.