Hozzátáplálás: anyatej mellé szilárd étel

Táplálkozás Szarka Anita | Dietetikus
Hozzátáplálás: anyatej mellé szilárd étel 1 Kép nagyítása

Sok szülőnek okoz fejtörést, a hozzátáplálás megkezdése az, hogy mikortól ehet szilárd ételt a gyermeke. Bár a vélemények és a tapasztalatok igen változatosak, a legjobb az, ha a baba az első hat hónapban kizárólag anyatejet fogyaszt. Ezt követően indulhat a hozzátáplálás, de csak fokozatosan: az egyre több szilárd étel mellett, egy éves koráig szintén az anyatej tegye ki a gyerek táplálékának egy részét.

 

Nem létezik pontos dátum a hozzátáplálás megkezdésére, azonban mindenképp figyelembe kell vennünk, hogy a babának ehhez el kell érnie egy bizonyos fejlettségi szintet. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlása szerint, 6 hónapos korban érdemes elkezdeni szilárd ételt is adni a babának. Ebben az időszakban kezd „kevés lenni” az anyatej, legalábbis a tápanyag- és energiatartalom szempontjából, miközben a csecsemő addigra éppen megduplázta születési súlyát. Ezért van egyre több energiára szüksége, az anyatej azonban 6-12 hónapos kor között ennek már csak a felét, egy és két éves kor között pedig mindössze a harmadát biztosítja.

Ami a gyakoriságot illeti, a hozzátáplálásról a WHO azt mondja, hogy kezdetben napi 2-3 alkalommal, majd 9-11 hónapos kor között már naponta háromszor-négyszer egyen a gyermek szilárd ételt. Az adagot két éves korig tovább lehet emelni, a szoptatás megtartása mellett. És még egy fontos időpont: általában a csecsemő szervezetének egy éves kora körül egyre több vasra és cinkre van szüksége, amit önmagában az anyatej már nem képes biztosítani. Tévhit ugyanakkor, hogy a hozzátáplálás megkezdése függ a gyermek súlyától, ennél sokkal fontosabb, hogy a kicsi emésztőrendszere képes legyen feldolgozni a szilárd táplálékokban található zsírokat, a fehérjéket.

 

A legjobb tehát, ha a hozzátáplálás fél éves kor körül kezdődik, amennyiben a gyermek:

  • A szokásos anyatej vagy tápszer elfogyasztása után a gyermek éhes marad
  • Segítség nélkül, egyenesen tartja a fejét
  • Háta megtámasztásával egyedül ül
  • Kitátja a száját, ha másokat enni lát
  • Nem fordítja el a fejét a felé nyújtott kiskanalat látva, nem tolja el a nyelvével
  • A felkínált étel látványara nem biggyeszti le a száját, hanem csücsörít
  • A szájába rakott ételre rázárja az ajkait.
  • Érdeklődést mutat a mások által fogyasztott ételek iránt
  • Felcsipegeti, megnyalogatja az elé tett ételt
  • Képes rágni

 

Ez utóbbi pontnál azonban nem a fogak jelenléte számít. Sokkal inkább az álkapocs „fel és le” mozgási képességének kifejlődése a meghatározó. A babák ugyanis fogak nélkül is remekül el tudnak fogyasztani például egy kifli csücsköt, vagy alma darabkát. Természetesen a hozzátáplálás folyamatát pépesített ételekkel kezdjük. Tanácsos alkalmanként csak egyféle élelemmel próbálkozni – nagyjából hetente mással –, hogy legyen időnk megfigyelni az ételek hatását, és elkülöníteni azokat, amelyek esetleg allergiát okoznak. Ilyenkor a baba visszaöklendezi az ételt, hasmenést kap, az arcán vagy a popsiján piros kiütések jelennek meg. A csecsemőknek nincs annyi sóra és cukorra szükségük, mint egy felnőtt szervezetnek, ezért ezekkel soha ne „javítsuk” fel a számunkra kellemetlen ízű babaételeket, sem az otthon készítetteket, sem a boltokban kaphatókat.

 

A hozzátáplálás folyamata

A hozzátáplálást gabonaféléket tartalmazó pelyhekkel kezdjük – legjobb, a könnyen emészthető rizspehely –, anyatejjel, vagy tápszerrel keverve. 6 hónapos kor előtt gluténtartalmú gabona nem adható. Ezt követik a különféle zöldségek és gyümölcsök. Először gyümölcs és zöldségprésnedveket, első nap csak 1-2 kávéskanálnyi mennyiséget. Egy-egy új étel bevezetése között néhány napos szünet teljen el, hogy könnyen megfigyeljük a baba reakcióit. Amennyiben módunkban áll, a gyümölcsleveket mi magunk készítsük otthon, hozzáadott cukor nélkül. Ezt követhetik a gyümölcspépek, majd a főzelékek. Első főzelék a burgonya vagy a sárgarépa legyen. Gyümölcsök közül az első választandó az alma és az őszibarack. Aprómagvas gyümölcsök, mint például a málna, eper, stb. adása egy éves kor alatt tilos. A hozzátáplálás következő lépéseként – 8 hónapos kor körül – elkezdhetjük a máj és húsfélék felkínálását is. A főtt húst, és a májat lehetőleg pürésítve, majd később pici darabokra vágva készítsük, az első időben a fehér – csirke, pulyka, bárány, nyúl – húsokat. A főzelékek beépítését követően keverjünk a főzelékekbe 1 kávéskanál növényi olajat deciliterenként. Tojássárgája a nyolcadik, tejtermékek, mint kefír, joghurt, sajt, túró bevezetés a tizedik hónap körül történjen. Tejet és tojásfehérjét 1 éves kor előtt nem szabad adni a babáknak, valamint a könnyen félrenyelhető élelmiszereket, mint diót, mogyorót, bogyós gyümölcsöket is hagyjuk ki az étrendjükből.

 

Tudtad?

Figyeljünk arra, hogy a szilárd ételek bőségesen tartalmazzanak vasat, cinket, kalciumot, A-, C- és B-vitaminokat, valamint folsavat, mert ezekre nagy szüksége van csecsemőknek, az anyatejből pedig már nem jutnak megfelelő utánpótláshoz. Ne erőltessük a babát  ̶  ez nagyobb korban táplálkozási zavarokat okozhat!